A cikk szerzője szerint a többi ország himnusza harcias és büszke, a magyaroké ennek épp az ellentéte. Az írás egymásnak ugrasztotta olvasóit az internetes fórumokon. Sokan sértőnek találták, mások egyetértettek vele.
"Jobb vagy rosszabb, ez így butaság. A magyar himnusz még bölcsebb is, hiszen nemzeti önszemléletre buzdít, és nem azt hangoztatja, hogy mi vagyunk a legjobbak, és ha szembejön egy másik nemzet, azt legyőzzük. Én például nem találom jónak a más himnuszokból áradó önimádatot és mások lenézését" - vélekedett Margócsy István irodalomtörténész. Az irodalomtudós megjegyezte, Kölcsey eredetileg nem is klasszikus himnusznak írta a verset, az csak a XX. században lett Magyarország hivatalos himnusza. Keletkezésekor nyoma sem volt függetlenségnek és forradalmi lendületnek az országban.
Csepeli György, a neves szociálpszichológus 18 évvel ezelőtt Örkény Antallal közösen egy tanulmányban elemezte a nemzetek himnuszait. Kutatásuk szerint a nyugat-európai nemzeti énekekben nagyobb szerep jut az ellenségek feletti győzelemnek, a balszerencse és árulás viszont gyakrabban jelenik meg a kelet-európai himnuszokban.
"A himnuszok szinte mindenütt lelkesítenek, a miénk viszont szinte lebeszél az életről, és tele van vereségre utaló szavakkal. Keletkezésének ideje, a reformkor szorongása köszön vissza belőle" - magyarázta a depressziós sorok hátterét a társadalomtudós, aki szerint a himnusz mégis a nemzethez kötődik és mint jelképet, nem lehet lecserélni.